- Tessék - nyújtotta át - nem akarom, hogy megfázz.
- Köszi - mosolyogtam rá és a fejemre húztam a sapkát. A kabátot segített felvenni. Mélyen beszívtam a ruhadarabok illatát. Harry átölelte a vállam, majd együtt elindultunk a kijárat felé.
- Tudod, nagyon hülyén érzem magamat így - mutattam végig magamon. Harry hangosan felnevetett.
- Egyáltalán nem nézel ki hülyén.
Ahogy kiléptünk, megborzongtam a hidegtől. Összehúztam magamon a kabátot. Harry szorosabban tartott magához, hogy ne fázzak. Az eső szemerkélt a sötét felhőkből. Sietve lépkedtünk a fekete Range Rover - je felé. Odaértünk a kocsihoz és Harry kinyitotta nekem az ajtót. Beültem a hatalmas autóba és körülnéztem benne, hogy történt - e valamilyen változás azóta, amióta utoljára ültem benne. Nem vettem észre semmilyen újdonságot. Harry átkocogott a másik ajtóhoz és beült a kormány elé. Bekötöttem az övemet, amíg Harry bekapcsolta a fűtést.
- Köszi - hálásan néztem rá. Közelebb hajolt hozzám és megpuszilta a homlokom.
Beindította a motort és elindultunk a lakása felé
***
Harry ismét kinyitotta nekem a kocsiajtót, utána becsapta azt és rákulcsolta az ujjait az enyémre. Felsétáltunk a lépcsőházban és a második emeleten egy sötétbarna, szinte fekete színű ajtó előtt álltunk meg. Harry a rajtam lévő kabát zsebébe nyúlt és kivette a kulcscsomóját. Beletette a zárba és forgatni kezdte. A sok kulcs zörgött a zárban, ami végül kattant és kinyílt. Beléptünk a lakásba. Egy fiúhoz képest nagyon tiszta és rendezett volt. Ízlésesen volt berendezve. Az egyszerű fehér falakon képek lógtak le azt hiszem a családjáról és a barátairól.Az egyik fal elé egy nagy könyvespolc volt állítva, amin kevesebb könyv, több DVD foglalt helyet. A polc mellett egy nagy lapos TV volt, az előtt pedig egy hatalmas kanapé.
- Szép a lakásod - dicsértem meg.
- Köszönöm - mondta rekedtes hangján.
- A cipőmet hova rakhatom? - néztem fel rá.
- Itt jó lesz.
Lerágtam magamról a vízben tocsogó cipőmet, a kabátját és a sapkáját. Harry elment valahova egy folyosón a sporttáskájával, én meg úgy döntöttem leülök a kanapéra. Kényelmesen elhelyezkedtem rajta, lábaimat felhúztam magam elé és karjaimmal átöleltem őket.
- Betettem a ruháidat a szárítóba, Anne - tért vissza átöltözve, pokróccal a kezében. Rám terítette a puha anyagot, ami kezdte felmelegíteni a testemet.
- Köszönöm - mondtam.
Harry a TV elé állt én meg érdeklődve figyeltem a mozdulatait.
- Nézünk valamit? - kérdezte.
- Nézhetünk - rántottam meg a vállamat.
Harry leült mellém, jobb karjával átkarolta a vállamat, aztán a távirányítóval bekapcsolta a készüléket és a csatornák között keresett valami nézhetőt. Végül megállapodott valami filmnél.
Körülbelül 20 perc után Harry unni kezdte a filmet. Az orrával kezdte böködni az arcomat. Direkt nem figyeltem rá, kíváncsi voltam a reakciójára. Nem hagyta abba a szórakoztatásomat, mindenképp magára akarta vonni a figyelmemet. Apró csókokat lehelt az állkapcsomra, majd telt ajkait lejjebb vitte a nyakamra. Még mindig pókerarccal bámultan a képernyőt és próbáltam nem figyelni a fiúra mellettem. Nehéz feladat volt. A fürtje csiklandozták az arcomat, ahogy ajkaival az érzékeny bőrt szívta. Valahogy hátradöntött a kanapén és fölém került. Kezein támaszkodott testem mellett és arca közel volt az enyémhez.
- Látom nem adod fel - mondta szemtelen vigyorral. Megráztam a fejemet, hogy nem. - Lássuk.
Ajkát az enbyémnek mondta. Nem nyitottam ki a számat, próbáltam erős maradni. Nem bírtam sokáig... ajkaim elváltak egymástól. Lassan, ráérősen csókolt, amitől majdnem megőrültem. Ujjaimmal beletúrtam hajába, fürtjeit kicsit meghúztam. Hevesebben kezdett csókolni. Hatalmas kezeit becsúsztatta a pólóm alá és ujjait végigvontatta az oldalamon. Az érzéstől kirázott a hideg. Felhúzta a pólómat a melltartómig. Ajkaink elváltak egymástól.
- Harry, ne - mondtam levegőért kapkodva.
- Miért? - oldalra döntötte a fejét. Szemeiben láttam a csalódottságot.
- É-én még nem szeretném - kerültem a szemkontaktust.
- Szűz vagy még? - kérdezte. Kínos téma nekem, szeretem kerülni, még ha nem is vagyok az.
- Nem, csak - mondtam kínosan és úgy éreztem tér kell, ezért mocorogni kezdtem. Harry érdeklődve pillantott felém - az első alkalom nem úgy történt, ahogy terveztem...
Várta a folytatást.
- É-én nem akartam.
- Megerőszakoltak? - kérdezte. Felkelt felőlem. Meglepett a reakciója. Dühös lett.
- Nem! - mondtam azonnal - Vagyis igen - hangom gyenge volt és erőtlen. Az emlékek fájnak.
- Ki volt az? Kinyírom. Az a rohadék volt? - hangját felemelte, állkapcsa megfeszült és idegesen meredt rám. Felültem, hogy a szemébe tudjak nézni.
- Nem, Harry. Kérlek nyugodj meg. Nem Jason volt, nem ismered. És nem tehetsz semmit, meg amúgy is, feljelentettük régebben. Börtönben van.
- Ugye nem lett semmi bajod? - kérdezte aggodalom teli hangon.
- Nem, szerencsére nem, csak egy kisebb lelki trauma volt, de már vége.
- Rendben - láthatóan lenyugodott. Hosszú karját kinyújtotta felém. Elfogadtam és felhúzott maga mellé. Derekamat átölelte, így közel voltunk egymáshoz.
- Sajnálom - mondta mélyen a szemembe nézve.
- Nem kell. Én sajnálom, hogy nem tudom megadni neked azt, amire vágysz - néztem le.
- Sokkal többet adtál már most nekem - emelte fel az államat, hogy a szemembe tudjon nézni - és meg foglak várni. Hét hónapot vártam erre a pillanatra, többet is tudok egy másikra - mondta őszintén.
Halvány mosoly ült ki az arcomra. Harry egy gyengéd puszit nyomott az ajkamra, aztán szorosan átölelt. Arcomat a vállába fúrtam és viszonoztam az ölelését
- Vigyázni fogok rád - suttogta a fülembe, majd váratlanul felemelt. Lábaimat a csípője köré fontam, hogy ne essek le.
- Mit csinálsz? - kérdeztem mosolyogva.
- Menjünk aludni - mondta és bevitt a hálószobájába. Óvatosan letett az ágy szélére.
Harry odament a szekrényéhez, levette a pólóját és a melegítőnadrágját. Alsó ajkamat beharaptam, amikor már csak az alsója fedte tökéletes testét. Befeküdt az ágyba, majd a takarót felemelve invitált be maga mellé. Befeküdtem a meleg ágyba háttal neki és ránk húzta a takarót. Harry karjával szorosan átölelt és a fejét a nyakam hajlatába tette.
- Jó éjt, gyönyörűm - suttogta.
Karomat az övére tettem és hüvelykujjammal simogattam a tenyerét.
- Neked is - súgtam, de már csak a szuszogását hallottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése